A biztosítási információk
Biztosítás szabályzatok, biztosítási szótár
Nyugdíjpénztár
Magánnyugdíjpénztár
Tagsági jogviszonnyal kapcsolatos kérdések
Milyen esetekben utasíthatja el a pénztár a belépési nyilatkozatot?
A pénztár elutasítja a belépési nyilatkozatot, ha a kitöltése nem felel meg a törvényi előírásoknak, vagy hiányos. Az elutasításról és annak okáról 15 napon belül tájékoztatja a belépni szándékozó ügyfelét.
Ha több állása is van, minden munkáltatónak igazolnia kell a munkaviszonyát, azaz annyi adatmódosítási nyilatkozatot kell kitöltenie a tagnak, ahány munkaviszonya van. Önnek nemcsak érdeke, de törvény által megszabott kötelessége is, hogy minden munkáltatóját értesítse magánnyugdíjpénztári tagságáról, mivel ha nem értesíti, munkáltatója a bér 8%-át továbbra is a TB-nek fogja utalni, így Ön magánnyugdíjpénztári tagdíjától elesik.
Munkanélküliek beléphetnek-e a magánnyugdíjpénztárba?
A munkanélküliek közül a keresetpótló juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, illetve munkanélküli járadékban részesülők lehetnek pénztártagok. Ez esetben a munkanélküli-ellátás összege után a folyósító szerv fizeti be a tagdíjat.
A belépési nyilatkozat kitöltésekor a foglalkozáshoz be kell írnia, hogy munkanélküli. Amennyiben részesül munkanélküli segélyben, a foglalkoztató adatait a helyi munkaügyi hivatalnak vagy önkormányzatnak, mint a munkanélküli segélyt folyósító szervnek kell kitöltenie. Amennyiben elhelyezkedik, a munkáltatóját a Pénztár "Adatmódosító" nyomtatványán kérjük haladéktalanul jelentse be a Pénztárnál.
Nyugdíjas beléphet-e a magánnyugdíjpénztárba?
Nem.
Ha nem rendelkezem járulékalapot képező jövedelemmel - esetleg hosszabb ideig nincs munkaviszonyom, külföldön dolgozom stb. - fizethetem-e a nyugdíjjárulékot?
A Nyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján ez esetben is lehetősége van arra, hogy tagdíjat fizessen.
Ezek a nyilatkozatok:
- -Megállapodás tagdíjfizetésről,
- -Megállapodás támogatásról.
Megbízásos viszonyban lehet-e Ön a magánnyugdíjpénztár tagja?
Ha a megbízásos jogviszonyból származó jövedelem után fizet TB-járulékot, akkor igen. Amennyiben a belépő kiskorú, akkor törvényes képviselőjének (pl. a szülőnek) kell kitöltenie a Belépési Nyilatkozatot.
Egyéni vállalkozó hogy töltse ki a Belépési Nyilatkozatot?
A foglalkoztató helyére saját adatait írja be. A "Cégszerű aláírás" mezőbe az Ön aláírása és az egyéni vállalkozói bélyegző lenyomata szükséges, amennyiben nem rendelkezik bélyegzővel, akkor elegendő az aláírása is.
Milyen esetekben szűnik meg a tagsági viszony?
Elhalálozással, másik nyugdíjpénztárba való átlépéssel, rokkantnyugdíj ellátásra való jogosulttá válással, TB nyugellátáshoz való visszalépéssel.
Befizetésekkel kapcsolatos kérdések
Mekkora a tagdíj és ki fizeti be?
A magánnyugdíjpénztári tagdíjat minden esetben a munkáltató fizeti be. A tagdíj kötelező mértéke 2004-től a TB járulékalap 8%-a. A befizetést a munkavállaló kiegészítheti a járulékalap 10 %-ig, mely kiegészítés után 30%-os adókedvezmény vehető igénybe. A kiegészítés pl. GYES esetén szüneteltethető.
A TB járulék és a magánnyugdíjpénztári befizetések alapjának felső határa van. Ha a dolgozó bére éven belül eléri az ún. járulékplafont (2006-ban 6.325.450 Ft), akkor az ezt meghaladó jövedelme után abban az évben már nem vonnak nyugdíjjárulékot és nem fizethet tagdíjat sem.
Milyen módon történhet a tagdíj befizetése?
A Bt-k és Kft-k továbbra csak átutalással teljesíthetik a tagdíjfizetést.
Csekken az alábbi esetekben történhet a befizetés:
- Egyéni vállalkozó, saját nevére fizeti be a tagdíjat:
Egy csekken egy havi tagdíjbefizetése történhet. A Pénztár kitöltve küldi ki a csekkeket, a befizetőknek csak a tagdíj összegét kell kitölteni. - Vállalkozó, aki munkavállalói részére fizeti be a tagdíjat:
A munkaadó vállalkozó egy csekken fizeti be a munkavállalói adott havi tagdíjat. A küldött csekkeket a Pénztár kitölti, a vállalkozónak csak az utalt összeget kell beírni. - Megállapodás alapján saját nevükre fizetők:
Ebben az esetben nem kell bevallást küldeni, hanem a "Megállapodás a tagdíjfizetésről" szerződést kell megkötni. (Például: külföldön élő, Magyarországon járulékalapot képző jövedelemmel nem rendelkező dolgozó szeretne tagdíjat fizetni.) - Más személy helyett tagdíjfizetést átvállalók, a támogatott nevére befizetők:
A tagdíjat átvállaló és a pénztár közötti "Megállapodás támogatásról" szerződést kell megkötni. (Például: egyetemi hallgató tagdíját a szülő fizeti.)
Fontos, hogy csak az adott magánnyugdíjpénztár által kiállított csekken történjen a befizetés, melyeket a pénztár előre nyomtatott formában kipostáz. Megállapodásos szerződés csak abban az esetben köthető, ha a Megyei Nyugdíjbiztosítási igazgatósággal is megkötésre került.
Mi történik, ha a munkáltatója nem fizeti meg a kötelező tagdíjat?
Amennyiben a munkáltatója nem teljesíti kötelezettségét, a pénztár értesíti erről Önt is és az illetékes igazgatási szervet (APEH) is, amely lépéseket tesz a tartozás behajtásáért.
Ha a munkáltató levonja a tagdíjat, de nem fizeti be a pénztárnak, akkor a mulasztási bírságot és a késedelmi pótlékot is meg kell fizetnie.
A munkáltató által levont járulék és tagdíj még akkor sem követelhető Öntől, ha a mulasztás hatására tett hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.
Ezért az Ön érdekében - különösen fontos, hogy amennyiben munkáltatója megváltozott azt 15 napon belül bejelentse a nyugdíjpénztárnál, valamint a nyugdíjpénztár által félévente küldött számlaegyenlegközlőn ellenőrizze, hogy munkáltatója az Ön jövedelméből levont nyugdíjjárulékot bevallotta - és befizette-e a nyugdíjpénztárnak.
Több hónapos, esetleg féléves fizetéskiesésnél mi történik?
Ha a munkáltatója nem fizet, akkor a pénztár követeli a munkavállaló tagdíját a munkáltatótól.
Ha a munkaviszonya megszűnése miatt nem fizet tagdíjat, akkor nincs konzekvenciája a nemfizetésnek.
Ezentúl havonta vallják be és fizetik meg a tagdíjat az egyéni vállalkozók. Az egyéni vállalkozó kötelezettségének évi egyszeri bevallással is eleget tehet, ha szándékát tárgyév január 15-éig írásban bejelenti, a tagdíjat negyedévente megfizeti, és a tagdíjkülönbözetet a bevallással egyidejűleg rendezi.
A tagdíjbevallást ezentúl főszabályként kell elektronikusan vagy gépi adathordozón teljesíteni. 2006-ban továbbra is bevallhat a PSZÁF által közzétett nyomtatványon az egyéni vállalkozó saját tagdíjfizetésére vonatkozóan, (és az a foglalkoztató, aki az adott magánnyugdíjpénztárhoz tíz főnél kevesebb pénztártag után kötelezett bevallásra).
Ugyanarra a pénztártagra és bevallási időszakra vonatkozóan tagdíjbevallás ismételt benyújtására csak helyesbítésként vagy önellenőrzésként kerülhet sor. (korábban pótbevallás volt). Helyesbítést akkor kell tenni, ha a korábban közölt adatok megváltoztak, vagy később észlelték a bevallott adat tévesztést.
Önellenőrzésnek minősül, ha a tagdíj, tagdíj-kiegészítés, vagy a járulékalap összegét helyesbítik. Tagdíjtúlfizetést az önellenőrzési nyomtatványon kell elszámolni.
Mi az egyéni számla?
Az egyéni számlán található az a vagyon (pénztárral szemben fennálló követelés), ami a tag saját tulajdonát képezi.
Mi a fedezeti tartalék?
A fedezeti tartalék az egyéni számlák összessége. A befizetések nagyobb része és ezek hozamai ide kerülnek. A fedezeti számla nagyobb aránya jelent garanciát arra, hogy a tag a későbbiekben magasabb összegű nyugdíjjárulékot kap.
A fedezeti tartalék a szolgáltatás fedezetére használható, és erre terhelhető az átlépési és a szolgáltatás-megállapítási költség.
Mi történik a működési tartalékba kerülő összegekkel?
Ez az összeg fedezi a nyugdíjpénztár működésével kapcsolatos költségeit (nyilvántartás, könyvelés, küldöttközgyűlések szervezése, stb...).
Milyen célt szolgál a likviditási tartalék?
Általános tartalék a fizetőképesség fenntartására és a befektetési kockázatok kiküszöbölésére. A küldöttközgyűlés döntése alapján a likviditási tartalék egy része vagy egésze átkerülhet a fedezeti vagy a likviditási tartalékba.
Hogyan alakul a tartalékok közötti felosztás?
A tartalékok közötti felosztás minden pénztár esetében máshogyan alakul, melyről az adott pénztár nyújt információt.
Milyen időközönként kerülnek jóváírásra a hozamok a tagok egyéni számlájára?
A pénztár befektetésiből származó hozambevételek negyedévente kerülnek jóváírásra a tagok egyéni számlái javára. A hozamfelosztás a tagok között tőke-, és időarányosan történik.
A pénztár pénzkezelésével és kifizetéseivel kapcsolatos kérdések
Mikor juthat az egyéni számlájának egyenlegéhez?
Az egyéni számláján felhalmozott összeghez nyugdíjba vonulása után juthat hozzá. A nyugdíjkorhatár az az életkor, melynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírnak, 2009-től egységesen 62 év. Nyugdíjazásnak számít ezen kívül a korkedvezményes, korengedményes, elő-, szolgálati és rokkantsági nyugdíj.
Fel lehet-e venni egy összegben is a pénztári nyugdíjfedezetet?
Egyösszegű kifizetést kérhet a tag, ha nyugdíjba meneteléig kevesebb, mint 180 hónapig fizette a tagdíjat. Ebben az esetben az egyösszegű kifizetést a TB-nél vezetett számlára teljesítik.
Egyösszegű kifizetést kérhetnek a tag kedvezményezettjei vagy örökösei, ha a pénztártag még a szolgáltatás igénybevétele előtt meghal.
Milyen egyéb lehetőségek vannak az összeg felhasználására és mely esetekben örökölhető a már megkezdett járadékfizetés és milyen összeg örökölhető ilyenkor?
A tag nyugdíjba vonulásakor többféle járadékszolgáltatás közül választhat. Azt, hogy melyik fajta szolgáltatást kívánja igénybe venni a nyugdíjba vonuláskor kell dönteni.
Életjáradék (hagyományos)
A pénztártag számára élete végéig, havonta előre folyósított járadék. Ez a járadék NEM ÖRÖKÖLHETŐ. A pénztártag halálát követően megszűnik a járadékszolgáltatás.
Elején garanciatartamos életjáradék
Ez a járadék, a tag által megjelölt garancia időtartamáig a nyugdíjasnak vagy annak halála esetén a kedvezményezettnek garantáltan kifizetésre kerül. A nyugdíjas tag élete végéig, a garanciatartam eltelte után is kapja a megállapított járadékot.
Példa:
Egy 62 éves férfi nyugdíjba vonul, a magánpénztártól 8 évre (tehát 70 éves koráig) elején garantált életjáradékot kér. A kedvezményezett a nyugdíjas lánya, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt.
1. eset: A nyugdíjas úr 65 éves korában meghal, így a garanciatartamból még hátralévő 5 évig a járadékot a nyugdíjas lánya kapja (ha nem jelölt volna meg kedvezményezettet, úgy az örökösök kapnák).
2. eset: Az úr megéri a 70. életévét, ezt követően a járadék változatlan összegben továbbra is folyósításra kerül számára. Halála esetén a járadék már nem örökölhető. Természetesen számtalan további eset lehetséges.
Végén garanciatartamos életjáradék
Ezt a járadékot a pénztártag élete végéig ill. annak halálát követően a megadott garanciatartam idejéig folyósítják.
Példa:
A nyugdíjba-vonulást követően egy végén garantált életjáradékot kér a nyugdíjas a pénztártól, a garancia időtartama 12 év.
1. eset: Ha az illető esetleg egy hónap múlva meghal, akkor a halált követően számított további 12 évig kapja a kedvezményezett a járadék összegét. Összes szolgáltatási idő:12 év és 1 hónap.
2. eset: Ha a nyugdíjas 95 éves korában hal meg (33 évvel nyugdíjba vonulása után), akkor is a halálát követő 12 évig kapja a kedvezményezett a járadékot. Összes szolgáltatási idő : 45 év.
Természetesen itt is számtalan további eset lehetséges.
Két életre szóló életjáradék
Ez a járadéktípus a pénztártag vagy az általa megjelölt kedvezményezett részére addig folyósítható, ameddig legalább egyikük életben van. ( A törvény lehetőséget ad több életre szóló járadék fizetésére is.)
A TB nyugdíjjal összehasonlítható két életre szóló életjáradék
E járadéktípusnál a pénztártag részére élete végéig történik kifizetés. Halála után az általa megjelölt kedvezményezett részére fizetik tovább a járadék 20% - át, a kedvezményezett életének végéig. (gyakorlatilag ez is két életre szóló járadék - mint a d, típus - csak ez esetben a második élet végéig nem az eredeti járadékösszeg, hanem annak ötödrésze kerül folyósításra)
Ez a járadéktípus jellegében a társadalombiztosítási nyugdíj + özvegyi nyugdíj konstrukcióhoz áll legközelebb, illetve azzal hasonlítható össze leginkább.
A pénztártag a Pénztárnak való bejelentéssel kedvezményezetteket jelölhet ki. A kijelölt kedvezményezettek vagy örökösök eldönthetik, hogy
- a tag pénztári vagyonát egy összegben felveszik, ebben az esetben a tag halála után örökölt pénztári vagyon kifizetés igénylése esetén illetékmentes, de adóköteles jövedelem;
- más pénztárba viszik a pénzt;
- a tny-tv. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási alap részére;
- a pénztárnál vezetett saját egyéni számlára vezettetik át.
Jogosultság megnyílása után a tag csak a befizetett pénzösszeg inflációval növelt értékét kapja meg, vagy részesül a befektetésekből származó haszonból is?
A befizetett tagdíja után járó hozamokat negyedévente jóváírják az egyéni számláján. Jogosultság megnyílásakor a hozamokkal növelt összeg áll a tag rendelkezésére.
Befektetésekre vonatkozólag milyen előírások vannak?
A tagok vagyonának védelme érdekében a törvény szigorú szabályokat tartalmaz a befektetési portfolió összeállítására vonatkozóan. A korlátok garantálják, hogy a befektetések döntő hányada állampapírban és biztonságos értékpapírokban kerüljön elhelyezésre.
A Pénztár minden esetben kerüli a kockázatos, spekulatív célú befektetéseket.
Az egyes pénztárak eltérő befektetési politikát folytatnak. A pénztárválasztás előtt érdemes összehasonlítani az egyes pénztárakat és a céljainknak, igényeinknek leginkább megfelelő befektetési politikát folytató pénztárat választani.
A befektetési politikáról a pénztárak honlapjain is tájékozódhatunk.
A TB-nek befizetett nyugdíjjárulék alapján kapja meg a munkavállaló a TB nyugellátást.
Mi a garancia arra, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor az ígért feltételek szerint hozzájuthat a pénzéhez?
- A rendkívül szerteágazó és szigorú törvényi előírások
- A tagok ellenőrzési joga, hiszen a Nyugdíjpénztár tulajdonosai a vagyonuk arányában maguk a Pénztártagok
- Érdekeltség: a pénztárak alapítói, működtetői egyben tagjai is a pénztáraknak, így maguk is érdekeltek azok eredményes működésében
- A Pénzügyi Szervezetek állandó Felügyeletének rendszeres ellenőrzése
- A Pénztárak Garancia Alapja: védi a pénztártagot minden olyan helyzetben, amikor a pénztár a tagokkal szemben vállalt kötelezettségeinek nem tud eleget tenni.
- A Garancia Alap fizetőképességét törvény garantálja.
Mit tehet az, aki nincs megelégedve a választott pénztár tevékenységével?
Minden tagnak joga van félévente egyszer pénztárat váltani Az átlépés költségei a pénztártagot terhelik, de a levonások nem haladhatják meg a pénztártag egyéni számlája egyenlegének 1 ezrelékét.
Adózással, adókedvezményekkel kapcsolatos kérdések
Milyen adókedvezmények vonatkoznak a munkavállalókra a magánnyugdíjpénztári kötelezően levont tagdíjbefizetések és a tagdíjkiegészítés után?
A magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetése nem jelent többletterhet sem a dolgozó, sem a munkáltató számára.
2004. január 1-től a jövedelemből kötelezően levont 8,5 % nyugdíjjárulék (melyből amennyiben Ön magánnyugdíjpénztári tag, úgy 8% a magánnyugdíjpénztárba, 0,5% a TB-be kerül) után adókedvezményt nem tud igénybe venni.
A munkavállalók munkabérük terhére maximálisan a bruttó bérük 10%-áig kiegészíthetik magánnyugdíjpénztári tagdíjukat. A kiegészítés után, ha azt a dolgozó saját maga fizeti - az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekhez hasonlóan - 30%-os adókedvezmény vehető igénybe. Ön bármikor úgy dönthet, hogy él ezzel az adókedvezménnyel, de bármikor vissza is mondhatja. A módosítás egyszerű: csak kitölt egy új belépési és adatmódosítási nyilatkozatot. Elég az Ön nevét, TAJ-számát, a vállalt 1-2%-ot feltüntetni, aláírásával hitelesíteni és a nyugdíjpénztár levélcímére eljuttatni.
A magánnyugdíjpénztári tagdíj munkavállaló részéről történő kiegészítése után járó adókedvezmény ugyanakkor független az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezményétől, tehát nem vonatkozik rá a 100.000 (ill. 130.000) Ft-os felső határ.
A magánnyugdíjpénztárból származó nyugdíj 2013-tól várhatóan az adóalap része lesz. Ezután majd az adótábla legmagasabb kulcsával kiszámított összeg felét kell levonni a számított adóból.
Van mód arra, hogy a dolgozóknál havonta (pl. bérfizetéseknél) érvényesítsék az adókedvezményt?
Igen, a havonta befizetendő adóelőlegből a munkáltató köteles levonni a nyugdíjpénztári befizetések és kiegészítések után járó adókedvezményt, ha ezt ő utalja vagy hivatalos igazolást kap erről.
Változásokra, váratlan eseményekre vonatkozó kérdések
Nyugdíjkor előtti megrokkanás esetén mi történik?
A pénztártag fenntartja tagsági viszonyát, és a szolgálati idejétől, az átlagkeresetétől, és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg 75 %-ára válik jogosulttá, valamint a nyugdíjkorhatár elérésekor igénybe veheti a pénztár szolgáltatásait.
Dönthet úgy, hogy visszalép a hagyományos állami nyugdíjrendszerbe, és az egyéni számla egyenlegét átutalja az állami nyugdíjbiztosítóhoz. Ez esetben megkapja az állami rokkantsági nyugdíj teljes összegét.
Amennyiben állapotjavulás miatt nem válik többé jogosulttá a rokkantsági ellátásra, dönthet úgy, hogy visszalép a magánnyugdíjpénztári rendszerbe.
Mi történik a 8-10% közötti önként vállalt kiegészítésekkel a TB-hez való visszalépés esetén?
A magánnyugdíjpénztárhoz befizetett tagdíjkiegyészítést 2003-tól nem lehet a TB-hez visszautalni. A pénztártag dönthet, hogy a befizetett kiegészítést saját részére visszautaltatja, vagy önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba kéri a kifizetését. Ez a rendelkezés visszamenőleges hatályú, tehát azok a volt pénztártagok is kérhetik az összeg kifizetését, akik már korábban visszaléptek a TB rendszerbe. Ebben az esetben a magánnyugdíjpénztár részére kell kérelmet benyújtatni az összeg visszaigényléséről, a magánnyugdíjpénztár pedig a kérelem kézhezvételét követő 60 napon belül megkeresi az illetékes Nyugdíjigazgatóságot, és kéri az összeg visszafizetését.
Mit kell tenni, ha a pénztári tag munkahelyet változtat?
A munkahely változtatás esetén nem kell magánnyugdíjpénztárat is változtatni.
A tagsági okirat bemutatásával a pénztártagnak jeleznie kell az új munkáltató számára, hogy mely magánnyugdíjpénztár tagja, az új magánnyugdíjpénztár felé pedig Adatmódosítási nyilatkozaton kell az új munkáltatót bejelenteni...
Mi történik, ha Ön betegállományban van?
Mivel a táppénz nem TB-köteles, ezért ezután nem lehet kötelező nyugdíjpénztári tagdíjat fizetni. A munkáltató vállalhatja azt, hogy bizonyos ideig az Ön betegállománya idejére vállalja a TB-járulék és a tagdíj fizetését.
Tagsággal kapcsolatos kérdések
Ki lehet önkéntes pénztár tagja?
Az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tagdíjfizetést vállal.
Van-e belépési díj?
Igen. A belépési díj az Önkéntes Nyugdíjpénztárba belépő pénztártagok első tagdíjából kerül levonásra, pénztáranként eltérő mértékben.
Mi a teendője, ha Ön átlépő egy másik Önkéntes nyugdíjpénztárból? Ki fogja értesíteni a korábbi pénztárát?
A Belépési Nyilatkozaton vagy az erre rendszeresített nyomtatványon Önnek jeleznie kell átlépési szándékát és meg kell adnia a másik pénztár nevét, valamint a másik pénztárnál használt egyéni azonosítóját. A másik pénztárnál is kezdeményeznie kell kilépését, és a záradékolt új Önkéntes Nyugdíjpénztári Belépési Nyilatkozat bemutatásával kérnie kell egyéni számlája egyenlegének átutalását. Az a pénztár, ahová csatlakozni kíván ezután megkeresi a másik pénztárat és intézkedik az Ön előző pénztári számlaegyenlegének átutalása érdekében. Az átutalt összeg teljes egészében az Ön egyéni számlájára kerül (az átutalt összegből az új pénztár nem von le költségeket!).
Van-e átlépési költség?
Az a nyugdíjpénztár, ahová Ön átlép egy másik pénztárból, költségeket nem von le. (Bővebb információ az előző válaszban.)
Az a pénztár, melyet elhagyni szándékozik, átlépési költséget számít fel, melynek mértéke pénztáranként eltérő.
Munkanélküli lehet-e tagja nyugdíjpénztárnak?
Igen, amennyiben a tag a tagdíjat rendszeresen megfizeti. A tagságnak nem feltétele a munkaviszony.
Beléphet-e külföldi az önkéntes nyugdíjpénztárba?
Igen, amennyiben az Alapszabályt és a tagdíjfizetési kötelezettséget elfogadja.
Tagdíjfizetéssel kapcsolatos kérdések
Mekkora minimális tagdíjat kell befizetnie?
Ön a tagsági jogviszony létrejöttével rendszeres tagdíjfizetést vállal, melynek minimális összege az Alapszabályban kerül rögzítésre, és amelyen felül bármilyen összegű eseti befizetéseket is teljesíthet. A minimális egységes tagdíj mértéke pénztáranként változó.
Mekkora befizetéseket érdemes teljesíteni / mitől függ?
Amennyiben a tag elsősorban a munkáltatója által fizetett tagdíjhozzájárulás miatt lép be a pénztárba, javasolt a minimális tagdíj vállalása. Ha valaki az adókedvezmény igénybevétele céljából akar elsősorban befizetéseket teljesíteni, akkor célszerű alacsony tagdíjat vállalni, és az anyagi lehetőségektől függően eseti befizetéseket teljesíteni. Ha valaki valóban nyugdíj-kiegészítést szeretne kapni, közelítőleg az általa elvárt mai nyugdíjösszegnek - 25 éves kor esetén 20%-át, 40 éves kor esetén 45%-át, érdemes vállalni. Például ha valaki mai értéken kb. 20.000 Ft nyugdíj-kiegészítésben gondolkodik, és 40 éves, célszerű havi 10.000 Ft hozzájárulást vállalnia.
Hogyan lehet egyéni tagdíjbefizetést tenni?
A tagdíjat Ön a Pénztár egyéni tagdíj befizetési alszámlájára való átutalással vagy ugyanerre a számlára történő pénztári befizetéssel fizetheti meg. A befizetéseken illetve az átutalásokon minden esetben fel kell tüntetni a befizető pénztártag egyéni ügyfélazonosítóját. Ennek hiányában a Pénztár nem tudja azonosítani a befizetéseket, és a befizetett összeg nem kerül jóváírásra a tag egyéni számláján.
Mit tehet, ha munkáltatója nem fizeti a vállalt tagdíj-hozzájárulást?
A továbbiakban sem szűnik meg nyugdíjpénztári tagsága, érdemes az előtakarékosságot folytatni és egy Önnek megfelelő összeget havonta a nyugdíjpénztári számlájára átutalni.
Egyéni vállalkozók adhatnak dolgozóinak tagdíjhozzájárulást?
Igen. Az egyéni vállalkozók által alkalmazottaknak fizetett tagdíjhozzájárulás költségként elszámolható.
Megbízási szerződéssel dolgozónak a munkáltató fizethet-e önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást vagy támogatást?
Nem, mivel a megbízási jogviszony nem minősül munkaviszonynak.
KKT, BT tagja, egyéni vállalkozó kaphat-e tagdíjhozzájárulást vagy támogatást?
Csak abban az esetben, ha munkaviszonyban áll a társasággal. A betéti társaságban a munkáltatói jogokat gyakoroló beltag, illetve az egyéni vállalkozó saját magának nem fizethet hozzájárulást, csak egyéni tagként lehet pénztártag.
Mi a különbség a tagdíjhozzájárulás és a támogatás (adomány) között?
A tagdíj hozzájárulás (vagy átvállalás) rendszeresen fizetendő összeg. Ha a munkáltató ezt vállalja, akkor minden hónapban utalnia kell a vállalt összeget. A támogatás csak egy-egy alkalommal (jellemzően év végén, 13. havi fizetés mellett/helyett, adókedvezmény igénybevétele miatt) fizetendő összeg.
Lehet-e csak egy dolgozónak tagdíjhozzájárulást fizetni?
Nem, erre a törvény nem ad lehetőséget. A munkáltató köteles minden dolgozójának - aki a munkáltatónál minimum 6 hónapja munkaviszonyban áll -, azonos összegű vagy a bruttó bér azonos hányadának megfelelő tagdíjhozzájárulást fizetni. Van arra lehetőség, hogy a hozzájárulásnak alsó és felső korlátot szabjanak (pl. 3%, de minimum 1.500 Ft; 5%, de maximum 50.000 Ft).
Lehet-e csak egy személynek támogatást adni?
Nem. Az Alapszabály vonatkozó fejezetében foglaltak szerint kell meghatározni, mely tagok jogosultak a támogatásra. Természetesen, ha a megszabott feltételek csak egyetlen tagra állnak fenn, akkor csak annak az egy tagnak jár a támogatás.
Milyen esetekben lehet szüneteltetni a tagdíjfizetést?
A 2003-tól hatályos jogszabályok alapján a szüneteltetés fogalma megszűnt.
Milyen időközönként történik a befektetési hozamok jóváírása a tagok egyéni számlájára?
A pénztári befektetések hozama negyedévente kerül jóváírásra a tagok egyéni számláin. A hozamfelosztás a tagok között tőke-, és időarányosan történik.
Egy pénzügyi éven belüli befizetések összege felhasználható-e a későbbi évek egységes tagdíjának fedezetéül?
A befizetéssel korábbi időszakokra vonatkozó egységes tagdíjat ki lehet egyenlíteni (legfeljebb a tagsági viszony kezdetéig visszamenőleg), de következő évekre előre nem lehet fizetni.
Hogyan alakul a befizetések alapok közötti felosztása?
A befizetések alapok közötti felosztása pénztáranként eltérő. A tagdíj általában a fedezeti tartalék, a működési tartalék és a likviditási tartalék között oszlik meg.
Mi a fedezeti tartalék?
A fedezeti tartalék az egyéni számlák összessége. A befizetések nagyobb része és ezek hozamai ide kerülnek. A fedezeti számla nagyobb aránya jelent garanciát arra, hogy a tag a későbbiekben magasabb összegű nyugdíjjárulékot kap.
A fedezeti tartalék a szolgáltatás fedezetére használható, és erre terhelhető az átlépési és a szolgáltatás-megállapítási költség.
Mi történik a működési tartalékba kerülő összegekkel?
Ez az összeg fedezi a nyugdíjpénztár működésével kapcsolatos költségeit (nyilvántartás, könyvelés, küldöttközgyűlések szervezése, stb...).
Milyen célt szolgál a likviditási tartalék?
Általános tartalék a fizetőképesség fenntartására és a befektetési kockázatok kiküszöbölésére. A küldöttközgyűlés döntése alapján a likviditási tartalék egy része vagy egésze átkerülhet a fedezeti vagy a likviditási tartalékba.
Változtatható-e a befizetések mértéke?
Igen, a belépési és adatmódosítási nyilatkozaton tehető meg.
Kisajátíthatja-e harmadik személy az egyéni számlán felhalmozódott összeget?
Harmadik személy számára az egyéni számlán felhalmozott összeg hozzáférhetetlen, azzal csak a pénztártag, illetve örökösei rendelkezhetnek, kivéve, ha banki hitel felvételéhez fedezetként használta fel a pénztártag.
Tagsági viszonnyal kapcsolatos kérdések
Milyen értesítéseket kap a tag az egyéni számlája egyenlegéről?
A pénztárak nagy hangsúlyt helyeznek a pénztártagokkal való folyamatos kapcsolattartásra. Az ügyfelek általában évente/félévente kapnak tájékoztatást a nyugdíjpénztári befektetésekről, az elért hozamokról, a legfontosabb pénztári hírekről és tudnivalókról, valamint részletes számlakivonat alapján kísérhetik figyelemmel nyugdíjpénztári vagyonuk gyarapodását. Egyes pénztáraknál lehetőség van az egyenleg Interneten történő lekérdezésére is.
Mikor juthat a pénztárban felhalmozott pénzéhez?
Alapvetően a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy nyugdíjkorhatár elérése előtt minimum 10 éves várakozási idő letelte után, de ebben az esetben a kifizetés sávosan, a kifizetés időpontjának megfelelően egyre csökkenő mértékben adóköteles. Az adóköteles jövedelmet a következőképpen kell megállapítani:
A belépéstől számított
10. és 11. évben a felvett összeg 100%-a
12. évben a felvett összeg 90%-a,
13. évben a felvett összeg 80%-a,
14. évben a felvett összeg 70%-a,
15. évben a felvett összeg 60%-a,
16. évben a felvett összeg 50%-a,
17. évben a felvett összeg 40%-a,
18. évben a felvett összeg 30%-a,
19. évben a felvett összeg 20%-a,
20. évben a felvett összeg 10%-a,
21. évben a felvett összeg 0%-a számít bevételnek.
A nyugdíjkorhatár az az életkor, melynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírnak, 2009-től egységesen 62 év. Nyugdíjazásnak számít ezen kívül a korkedvezményes, korengedményes, elő-, szolgálati és rokkantsági nyugdíj.
A pénztártag halálával, kilépéssel, átlépéssel, vagy nyugdíjszolgáltatás igénybevételekor.
Milyen szolgáltatások közül lehet választani?
Amennyiben a pénztártag megszerzi az öregségi nyugdíjjogosultságot (vagy 67%-os rokkantnyugdíjról szóló határozattal rendelkezik), a felhalmozott összeg egyösszegben vagy járadék formájában adó- és járulék-mentesen felvehető.
Mikor kell döntenie arról, hogy melyik szolgáltatást választja?
A szolgáltatás igénybevételekor - azaz a nyugdíjkorhatár elérése után.
Örökölhető-e az önkéntes pénztári fedezeti számlán lévő összeg? Ez mikor illeték- és adómentes?
Az önkéntes pénztári fedezeti számlán összegyűlt összegre kedvezményezettet lehet megjelölni. (Ennek hiányában a tag törvényes örökösei öröklik az itt lévő vagyont.) Öröklés esetén a pénztártag követelése nem része a hagyatéknak, ebből következően adó és illetékmentes. Ezért a tag nyugdíjkorhatár előtt bekövetkező elhalálozása esetén az örökös, vagy a kedvezményezett az örökölt összeget egy összegben adó-, és illetékmentesen felveheti, vagy saját nyugdíjpénztári számlájára utaltathatja, így később magasabb összegű nyugdíjszolgáltatást kap. Ha a tag a nyugdíjkorhatár elérése után hal meg, akkor a kért szolgáltatás típusától függően örökölhető a fedezeti számlán lévő összeg.
Adózással, adókedvezményekkel kapcsolatos kérdések
Milyen adókedvezmények vonatkoznak Önre az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések után?
2006-ban is az Ön nyugdíjpénztári egyéni befizetései, valamint a támogatói adomány jogcímen kapott összegek 30%-ával csökkentheti fizetendő személyi jövedelemadóját. Az adókedvezmény összege egy évben legfeljebb 100.000 Ft lehet, kivéve azok számára, akik 2020. január 1-je előtt mennek nyugdíjba, ők ugyanis 130.000 Ft-ig igényelhetnek vissza adót.
Emellett ha valaki legalább két önkéntesen működő pénztár tagja (magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár, önkéntes nyugdíjpénztár), évi max. 120.000 Ft-ot írhat le, és ha ez utóbbi két feltétel együttesen áll fenn, max. 150.000 Ft adókedvezmény érvényesíthető.
Ha a tagdíjat a munkáltató fizeti, akkor a hozzájárulás összege után adókedvezmény nem vehető igénybe, ugyanakkor az ezen a jogcímen kapott összegek nem számítanak jövedelemnek, így nem képezik a személyi jövedelemadó alapját. Az adótámogatás összegét az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utalja át az Adóhatóság.
Milyen adózási szabályok vonatkoznak a pénztári szolgáltatásokra?
A nyugdíjkorhatár elérése előtt Ön legkorábban a 10 éves várakozási idő eltelte után kérhet egyösszegű kifizetést. Ebben az esetben a várakozási idő leteltét követő első évben a kifizetés 100%-a adóköteles jövedelemnek minősül, a második évben 90%-a, a harmadik évben 80%-a, míg a várakozási idő letelte utáni 11. évben, amennyiben még mindig nem érte el a nyugdíjkorhatárt- a kifizetés teljes egészében adómentesen vehető igénybe.
Amennyiben Ön elérte a nyugdíjkorhatárt , úgy egyösszegű szolgáltatás, határozott idejű járadék, vagy a kettő kombinációjával kérhet szolgáltatást. Amennyiben legalább 3 éves tagsági viszonnyal rendelkezik, vagy a választott járadék 3 évnél hosszabb időtartamú vagy évente maximum 15%-al csökken, a kifizetés adómentes. Fontos tudni, hogy vagyonának hozama adómentes.
Ha a nyugdíjszolgáltatás adóköteles, ki és mikor vonja le a szolgáltatás utáni adót?
A szolgáltatás igénybevételekor a nyugdíjpénztár az adóval csökkentett összeget fizeti ki.
Van-e mód arra, hogy Ön havonta (pl. bérfizetéseknél) érvényesítse az adókedvezményt?
Igen, a havonta befizetendő adóelőlegből levonható a nyugdíjpénztári befizetések után járó adókedvezmény. Önnek igazolnia kell a munkáltatója felé, hogy a tagdíjat befizette. Ha tagdíjat a munkáltató utalja az Ön béréből, akkor ezt automatikusan figyelembe kell vennie az adóelőleg kiszámításánál.
Hogyan vonhatók össze a nyugdíjpénztári befizetések után igénybe vehető adókedvezmények más kedvezményekkel?
Az összevont adóalap adóját csökkenteni kell a nyugdíjpénztári befizetések, tandíj, lakáscélú, tevékenységi és személyi kedvezményekkel. Az így kapott módosított adónak maximum a fele vonható le a közcélú adományok, biztosítások és befektetések után igénybe vehető kedvezményként. (A nyugdíjpénztári befizetések után igénybe vehető kedvezményeket nem kell összevonni ezekkel a kedvezményekkel.)
Élhet-e az adókedvezménnyel az is, akinek nincs jövedelme (tehát nem kell adót sem fizetnie, pl. nyugdíjas)?
Nem. Az adókedvezménnyel csak a fizetendő adót lehet csökkenteni, arra nincs lehetőség, hogy az APEH fizessen a magánszemélynek.